Szoboszlai Dominik pályafutását is példaként hozta fel a magyar utánpótlás-nevelés problémáiról beszélve Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár az UtánpótlásSportnak adott nagyinterjújában. A tavaly Szoboszlairól könyvet író sportvezető szerint a magyar válogatott csapatkapitányának története egyszerre mutatja meg az értő családi háttér, a megfelelő képzés és a rengeteg minőségi munka jelentőségét – miközben komoly kérdéseket vet fel a hazai akadémiai rendszer hatékonyságáról is.
Szoboszlai történetének egyik kulcsa: a családi háttér
Kálnoki-Kiss Attila tavaly még újságíróként írt könyvet Szoboszlai Dominikról, így a mostani interjúban külön is megkérdezték tőle, mi számára a székesfehérvári gyerekből nemzetközi klasszissá váló futballista történetének legfontosabb tanulsága.
A sportállamtitkár elsőként „az értő és támogató szülői hátteret” emelte ki.
Szoboszlai esetében ez természetesen elsősorban édesapját, Szoboszlai Zsoltot jelenti. A korábbi NB I-es labdarúgó nemcsak szülőként állt Dominik mellett, hanem szakmailag is tudatosan építette fia fejlődését.
Kálnoki-Kiss szerint Magyarországon feltűnően sok olyan élsportoló jut el a legmagasabb szintre, akinek valamelyik szülője maga is válogatott vagy élvonalbeli sportoló volt. Szerinte ez arra utal, hogy a családból érkező szakmai tudás, elszántság és áldozatvállalás továbbra is aránytalanul sokat számít abban, ki tudja valóban kibontakoztatni a tehetségét.
És itt válik igazán érdekessé Szoboszlai története a teljes magyar utánpótlás szempontjából.
Mit mond el a Főnix-Gold sikere az akadémiákról?
Dominik nem valamelyik nagy magyar futballakadémián kapta meg a fejlődése alapjait.
A Szoboszlai Zsolt által alapított székesfehérvári Főnix-Goldban nevelkedett, amelyből nemcsak ő, hanem Bolla Bendegúz is eljutott a válogatottságig, miközben több egykori Főnix-játékos is az NB I-ben futballozik.
Kálnoki-Kiss szerint már önmagában ez a tény „bizonyítványt állít ki” a jelentős támogatásokból működő magyar utánpótlás-nevelésről.
Ez kemény megállapítás, de az államtitkár az interjú későbbi részében még egyértelműbben fogalmazott az akadémiák eredményességéről.
A sportvezetés jelenleg azt vizsgálja, hogy a kiemelt állami támogatásban részesülő akadémiák hány olyan sportolót képesek kinevelni, aki felnőttként az élvonalban, illetve nemzetközi szinten is megállja a helyét. Kálnoki-Kiss szerint a látvány-csapatsportágak esetében az eddigi mérleg „fehéren-feketén kudarc”.
A jelenlegi akadémiai rendszert ezért mind a nyolc érintett sportági szakszövetség bevonásával felülvizsgálják, az új koncepció pedig az államtitkár várakozása szerint ősz végére készülhet el.
Szoboszlai hatszor annyit futballozott?
A Szoboszlai-modell másik fontos eleme az elvégzett munka.
Kálnoki-Kiss az interjúban felidézte Szoboszlai Zsolt becslését, amely szerint Dominik gyerekként körülbelül hatszor annyi időt töltött futballal, mint egy átlagos magyar futballista gyerek.
Ezt persze nem érdemes úgy értelmezni, hogy minden tehetségnek egyszerűen hatszor több edzésre lenne szüksége. Az államtitkár éppen azt hangsúlyozza, hogy nem pusztán az órák számáról van szó.
Szerinte két alapvető elem hiányzik: „a munka mennyisége és minősége”.
Vagyis Szoboszlai példája nem pusztán a rendkívüli szorgalomról szól. Arról is, hogy a rengeteg gyakorlás mögött már gyerekkorban tudatos, egyénre szabott szakmai munka állt.
Nem az a kérdés, lehet-e mindenki Szoboszlai
Nyilvánvalóan nem lehet.
Dominik kivételes tehetség, különleges családi háttérrel és olyan munkabírással, amely önmagában sem tekinthető átlagosnak. A Főnix-Gold történetéből sem következik automatikusan, hogy minden tehetséget ugyanazon a modellen keresztül kellene fejleszteni.
A Szobofan.hu értelmezése szerint a fontosabb kérdés inkább az, hogy miért működött ez az út ennyire jól, és ebből mit tud átvenni egy sokkal nagyobb, jóval több pénzből működő rendszer.
Ha egy kis székesfehérvári nevelőműhelyből egyszerre jutott el Szoboszlai Dominik és Bolla Bendegúz a magyar válogatottig, miközben az államilag kiemelt akadémiák hatékonyságát most újra kell vizsgálni, az összehasonlítást nehéz megkerülni.
Kálnoki-Kiss Attila sem kerülte meg.
„Szóval valami nem működik.”
Forrás: UtánpótlásSport – Bruckner Gábor interjúja Kálnoki-Kiss Attilával, 2026. szeptember 13.*
Fotó: MLSZ / mlsz.hu
