Szoboszlai Dominik nélkül 62 percig 0–0-ra állt a Liverpool a Manchester City ellen, aztán Ryan Gravenberch kiállítása után 16 perc alatt három gólt kapott. Az angol lapok elsősorban a piros lapot és az elpuskázott lehetőségeket emelik ki, a mérkőzés azonban egy másik kérdést is felvet: ki pótolja azt a játékost, aki a letámadást és a támadásépítést is összeköti a Liverpoolban?
A Liverpool vasárnap 3–0-ra kikapott a Manchester Citytől az Anfielden. A végeredmény súlyos, de a meccs képe nem volt ennyire egyoldalú. Amikor Ryan Gravenberch a 62. percben megkapta a második sárga lapját, még nem esett gól. Erling Haaland a 65., Jérémy Doku a 68., Rayan Cherki pedig a 78. percben talált be.
Andoni Iraola a mérkőzés utáni értékelésében úgy fogalmazott: valójában két különböző mérkőzést játszottak. A vezetőedző szerint a Liverpool az első 62 percben jobb volt, az emberhátrány után viszont a City kerekedett felül.
Ezért nem lenne tisztességes a háromgólos vereséget Szoboszlai távollétével magyarázni. A magyar középpályás nélkül is működött a hazaiak védekezése és letámadása. Csakhogy a jó labdaszerzésekből, az ígéretes megindulásokból nem született gól – és éppen itt érdemes keresni Szoboszlai hiányának egyik lehetséges következményét.
Gravenberch megoldott egy feladatot, de nem mindegyiket
A This Is Anfield elemzése külön dicsérte Gravenberchet. A holland középpályás Szoboszlai sérülése miatt került vissza a csapatba, és a kiállításáig több jó megindulással bontotta meg a City középpályáját. Az angol portál szerint Iraolának a folytatásban is érdemes szerepet találnia neki.
Gravenberch labdavezetéseivel képes métereket nyerni. Szoboszlai viszont nemcsak akkor tesz hozzá a Liverpool játékához, amikor nála van a labda. Rengeteg futással zárja le a passzsávokat, a megfelelő pillanatban lép fel nyomást gyakorolni, és labdaszerzés után is azonnal részt kér az akcióból.
Nem ugyanazt a futballt játsszák, ezért a helyettesítésüket sem lehet egy az egyben értékelni. Gravenberch több támadást is lendületbe hozott, de a Liverpool az ígéretes helyzetekben nem hozott elég jó döntést. A This Is Anfield különösen Florian Wirtz és Bradley Barcola támadójátékát találta kevésnek. A The Liverpool Offside ugyancsak a kihagyott lehetőségeket és a hiányzók miatt megcsappant választási lehetőségeket hangsúlyozta.
A 240 letámadás most más megvilágításba kerül
A rangadó előtt megjelent Football Muse-rangsor szerint Szoboszlai 240 nagy sebességű letámadó akcióval vezette a Premier League mezőnyét. A második Igor Thiago 218-nál tartott.
A szám önmagában nem bizonyítja, hogy a magyar nélkül ne működhetne Iraola rendszere. A City ellen Lewis Koumas is rengeteget dolgozott az első sorban, és a Liverpool sokáig fegyelmezetten szűkítette le az ellenfél játékterét. Ugyanakkor Szoboszlai értéke nem merül ki a letámadó futások számában. Gyakran ugyanabban az akcióban kell védekező és támadófeladatot ellátnia: előbb nyomás alá helyezi az ellenfelet, majd már a következő passznál vagy területbe indulásnál is szerepe van.
Az efféle kapcsolódások jelentőségét nehéz egyetlen statisztikával visszaadni. A City ellen nem az volt a probléma, hogy a Liverpool képtelen lett volna labdát szerezni. A megszerzett labdák után hiányzott a kellő pontosság és veszély.
A kiállítás eldöntötte a meccset – Szoboszlai hiánya korábban jelentett gondot
Gravenberch második sárgáját az angol liverpooli portálok is vitatták. A tíz emberre fogyatkozott hazaiaknál az addigi letámadás fenntartása már egészen más feladat volt; a City pedig gyorsan kihasználta az emberelőnyt.
Szoboszlaival sem lehet biztosra venni, hogy a Liverpool elkerülte volna a vereséget. De az első 62 percben, amikor még egyenlő létszámban játszottak a csapatok, éppen az ő támadásba való bekapcsolódása és távoli lövései jelenthetettek volna másfajta fenyegetést. Ezt nem tudjuk utólag bizonyítani, csak a játékos korábbi szerepe és a vasárnap látottak alapján mérlegelni.
Ráadásul Alexander Isak és Cody Gakpo sem állhatott Iraola rendelkezésére. A hiányzók miatt a Liverpoolnak a kezdőcsapatban és a kispadon is kevesebb eszköze maradt arra, hogy változtasson a támadójátékon.
A következő kérdés már a terhelés
A This Is Anfield összesítése szerint Szoboszlai a válogatottban 11 nap alatt 347 percet futballozott, klubjában pedig addig az idény második legtöbbet foglalkoztatott játékosa volt. Marco Rossi a Grúzia elleni találkozó után a középpályás fáradtságáról és görcseiről beszélt. Iraola a City elleni mérkőzés előtt megerősítette, hogy Szoboszlai túlterhelésre utaló panaszokkal tért vissza a válogatottól, majd a combhajlítójában érzett feszülés miatt nem tudta vállalni a játékot.
Mindez nem jelenti azt, hogy a nemzeti csapat szerepeltetése önmagában okozta a sérülését. Azt viszont jól mutatja, mennyire szűk a mozgástér egy olyan játékosnál, akit klubja és válogatottja is kulcsemberként használ.
Vasárnap Gravenberch megmutatta, hogy helye lehet ebben a Liverpoolban. Iraolának azonban továbbra is választ kell találnia arra, ki adja meg a letámadás utáni következő jó passzt, indulást vagy lövést, amikor Szoboszlai nincs a pályán.
Fotó: Timmy96 / Wikimedia Commons (CC0 1.0)
